Ismertesse a világválság USA-beli jelenségeit, tárja fel az ottani megoldásnak módjait, eszközeit!

Ismertesse a világválság USA-beli jelenségeit, tárja fel az ottani megoldásnak módjait, eszközeit!

Az 1. világháború után az USA gazdasága fellendül, az autóipar a húzóágazat. Ő lesz a világgazdaság központja. Az amerikai tőzsde irreális árfolyamokat ér el. 1929.-ben összeomlik a New York-i tőzsde, amikor az acélipar csődöt jelent. A válság az acéliparból indul ki és átterjed az összes többi iparágra. Alapvetően ez egy túltermelési válság, ahol többet termelnek, mint amennyit el lehet adni. Első megoldás, hogy meg kell semmisíteni a kínálatot (felesleget). Munkát kell adni az embereknek. Olyant melynek nincsen eladható végterméke. Ilyenek például az autópályák, folyószabályozások, iskolák, kórházak, templomok. Majd bevezetik a nyugdíjrendszert. Bevezetik a balesetbiztosítást (táppénz). Közmunka programot vezetnek be. A farmereknek fizetnek, hogy ne termeljenek. A pénzből modernizálni kellett a gazdaságukat. Szándékosan inflálják a dollárt, ezzel ráveszik az embereket, hogy elköltsék a pénzüket. Ez Keynes közgazdász elmélete a válság megoldására, amit a New Deal programon belül Roosevelt elnök valósít meg. Teljes mértékben csak a 2. világháború oldja meg a munkanélküliséget.

A gazdasági válság felszámolása Franklin Delano Roosevelt tevékenységéhez kötődik, akit 1932.-ben választottak elnökké.

A vagyonos családból származó új elnök Wilson egykori híve, demokrata politikus volt. Politikai tervei és gyakorlata, de személyiségének varázsa miatt is az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb elnökeinek egyike lett. Ezt az is bizonyítja, hogy 4-szer választották újra, ami az ország történelmében egyedülálló.

A válság következményeinek indította el nagyszabású gazdasági és szociálpolitikai reformtervezetét, az úgynevezett New Deal-t . („új irányvonal”-at) A New Deal mindenekelőtt szakított a korábbi kormányok lényegében szabad versenyen alapuló gazdaságpolitikájával, és helyette hatékonyabb állami beavatkozás eszközét alkalmazta. E roosevelti reformoknak máig ható jelentőségük van. Az elnök átfogó stabilizációs tervének kidolgozásához a korszak legkiválóbb tudósaiból, közgazdászaiból, jogászaiból álló csoportot, az ún. Agytrösztöt hozta létre. A válság alatt elburjánzó bűnözés, korrupció elnyomására pedig megszerveztette a szövetségi nyomozóirodát (FBI).

Mindenekelőtt a pénzügyi helyzetet kívánta rendezni. Banktörvénye biztosította, hogy az emberek biztonságban tudhatták megtakarításaikat. A pénzügyek stabilazására központi értékpapír-felügyeletet hozott létre. S ezzel egyidejűleg a pénzügyi döntések központját a New York-i tőzsde- és bankcentrumából a washingtoni kormányzat alá helyezte.

Az ipari termelés fellendítésére és a munkanélküliség felszámolása érdekében fogadta el a kongresszus az Országos Ipari Helyreállítási törvényt, amely nagy hangsúlyt fektetett a monopóliumok elleni harcra. Az Országos Helyreállítási Hivatal rendszeresen vizsgálta és szüntette meg a tisztességtelen versenyhelyzeteket.

A mezőgazdaságban olyan szabályozást vezettek be, melynek értelmében a kormány készpénztámogatással befolyásolta a vetésterületet és így a termelés nagyságát. A reform szociálpolitikai részeként dolgozták ki például a munkanélküli segélyt, az öregségi és a rokkantnyugdíjat, valamint az özvegyi járadékot nyújtó társadalombiztosítási rendszert.

1938.-ban több ágazatban megahatározták a maximális munkaidőt, és a minimális béreket. Roosevelt elnöksége alatt törvény szabályozta a szakszervezetek szervezkedési szabadságát is. Elismerték a munkások jogát a sztrájkhoz, a munkáltatóval kötött kollektív szerződésekhez. A nagy válság által különösen sújtott rétegeket a közmunkaprogrammal segítették. (pl.: például hidak, repülőterek építése)

A New Deal a nagytőke konzervatív csoportjai érthető okokból támadták, néhány törvényét évekig jogellenesnek minősítették.

Külpolitikai téren az izolacionizmus lassú oldódása mutatkozott, és jószomszédi kapcsolatokra törekedtek a dél-amerikai államokkal.