Szóbeli és írásbeli megnyilvánulás különbségei

A beszéd és az írás kölcsönhatásban vannak egymással, a beszéd hat az írásra és az írott szöveg visszahat a beszédre.

Az élő beszéd időben múlandó, pillanatnyi, nem marad nyoma. Gyors gondolkodást igényel a mondatok összekapcsolása miatt. Egyszerű mondatszerkezet, laza mondatkapcsolat, szabálytalanabb szerkesztésmód jellemzi. Kifejezőeszközökben gazdag, a beszéd nem nyelvi elemei kísérik a mondatokat, például: tekintet, arcjáték, testtartás stb…
A zenei kifejezőeszközök is szerephez jutnak, például: hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, szünet stb…
Gyakoriak a társalgási szófordulatok, az ismétlések, az indulatszavak.

Szöveg típusai:

-          beszélgetés

-          felelet

-          előadás

-          szónoki beszéd

-          felszólalás

Az írott szöveg időt enged a gondolkodásra, pontosan megszerkesztett, igényesség és megformáltság jellemzi.
Bonyolultabbak a mondatszerkezetei, de kerülni kell a nehézkes, terjengős fogalmazást. A visszajelzésnek csak korlátozott lehetősége van.
A szókincs változatos, pontos és egyértelmű közlés jellemzi.  Ügyelni kell az elrendezésre, a szöveg tagoltságára, a nyelvtani szabályokra.

B tétel: Különböző mondattípusok alkalmazása, önző forma megjelenése, megszólítással kezdődik a szöveg.

A szöveg típusai:

-          levél:

o   magán

o   hivatalos

-          dolgozat

-          újságcikk