Mutassa be az Osztrák-Magyar Monarchia dualista szerkezetét, s hogy milyen szándékok alapján született!

Mutassa be az Osztrák-Magyar Monarchia dualista szerkezetét, s hogy milyen szándékok alapján született!

Az 1848-as szabadságharc után Magyarország katonai megszállás alá kerül. Bevezetik a katonai kormányzást, ez katonai törvénykezést jelent. Magyarországot tartományként kezelik. Haynau lesz Magyarország teljhatalmú ura.

Kivégzik az aradi vértanukat, ezreket bebörtönöznek és több ezer egykori honvédet besoroznak az osztrák hadseregbe. Hatalmas a megtorlás.

Nemzetközi tiltakozás kezdődik mindezek ellen így Haynaut leváltják. A Habsburgok próbálnak polgári kormányzatot kialakítani, ez lesz a Bach-korszak.

A magyarok passzív ellenállásba kezdtek az osztrákok ellen. Passzív ellenállás az, amikor nem működnek együtt a hatalommal, ebbe nem lehet belekötni. A magyarok nem csinálnak semmit, amiből az osztrákoknak haszna lenne. Leszoknak a dohányzásról, mert így az államnak nem folyik be adó. Kossuth szakállat növesztenek. Eladják birtokaikat. Nem vállalnak állami hivatalt, így máshonnan kell hivatalnokokat behozniuk.

Mindeközben az osztrákok abszolutista (telj hatalommal) módszerekkel irányítanak.

Magyarország birodalmon belüli tartása deficites (veszteséges).

1866-ban az osztrák állam nemzetközi szinten katonai vereséget szenved (osztrák-porosz háború).

Gazdaságilag kényszerítik rá a habsburgok a céluk elérésére.

A magyarság anyagilag kimerül az ellenállásba.

A kiegyezés törvényt 1867. március 20-án megfogalmazta és elfogadta a magyar országgyűlés, de az érvénybe léptetéséhez az uralkodónak, Ferenc Józsefnek ezt szentesítenie kellett. Aki erre csak akkor volt hajlandó, ha a magyarok megkoronázzák. Ezért 1867. június 8-án a Mátyás templomban királlyá koronázták, ráadásul feleségét Erzsébetet is megkoronázták. Ennek következtében 1867. július 28-án Ferenc József szentesítette a kiegyezés törvényét és ezzel létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely 1918-ig, az I. világháború végéig állt fenn.

Így egy kompromisszumos megoldás születik. Egy kétközpontú dualista állam jön létre az Osztrák-Magyar Monarchia. (21 törvénycikkely) Két fővárosuk van: Bécs és Budapest. Független kormánya, országgyűlése és minisztériuma van.  Közös az uralkodó személye, ő Ferenc József. Magyarországon király (nincs teljhatalma), az örökös tartományokban császár (teljhatalommal irányít). Ő a hadsereg parancsnoka.  A király lesz az aki Magyarországon kinevezi a miniszterelnököt. Az első miniszterelnök Gróf Andrássy Gyula. Azért őt nevezik ki, mert gróf, a grófi címet a habsburgoktól kapja. Magyarországon hős, mert a habsburgok ellen harcolt, jelképesen fel is akasztják, akkor tér csak vissza Magyarországra mikor mentelmi jogot kap mindenki.

Vannak közös ügyek: a hadügy, a külügy és a pénzügy. Azért ez a három, mert nincs államok közötti szövetség anélkül, hogy ebben együtt működnének. A közös minisztériumok vezetőit felváltva adja a két ország, így válik diplomáciai szempontból egységesnek egy szövetség. A közös minisztériumokat 40-40 fős delegációk ellenőrizték. Ők külön-külön szavaztak a miniszterek döntéseiről. A közös ügyek minisztereit felváltva adja a 2 ország kb. 4 évente. A szövetségi államokban minden hol ez lesz a három közös ügy, így működik ma Svájc és az Amerikai Egyesült Államok is.  Közös a hadsereg melynek parancsnoka Ferenc József, bár engedélyeznek egy kis létszámú honvéd haderő létrehozását is. Az összes többi minisztériumot függetlenül irányíthatták, az osztrákok nem szóltak bele. Külön minisztériumok: oktatás, közlekedés, vallás, belügy. Bevezetik az érettségit, ez lesz az egyetlen közös pont.

Létrejön egy gazdasági kiegyezés, amely szerint a közös költségeket Ausztria-Magyarország 70-30 %-ban fizeti. Átvállaljuk az állam adóság 30 %-át, ez a kvóta rendszer. 10 évente ezt az arányt felülvizsgálják, és hozzá igazítják a gazdaság teljesítményéhez (Ezért van manapság is 10 évente népszámlálás.). Eddig nem is volt semmiféle összesítés. A magyar részesedés folyamatosan növekedni fog, az első világháborúig (1868.). Évente 10 % körüli fejlődés. A magyar gazdaság prosperál, vagyis kiemelkedően gyorsan fejlődik. Hatalmas ipari beruházások indulnak melyek gyakran egy-egy befektetőkhöz köthetőek. A magyarok jogokat kapnak, így az osztrákoknak Magyarország megszűnik kiadás lenni és bevételé válik. Korona lesz az új pénznem: egyik oldala német, másik magyar. Az Osztrák-Magyar Monarchiát és vele együtt a kiegyezést az emigránsok (kivándorlók) bírálják.  Kossuth Lajos megírja a Cassandra levelet, amiben kifejti, hogy Magyarország egy bukott birodalomhoz köti sorsát és ezzel sajátját is bukásra ítéli.  Magyarország egy hasonló politikai kiegyezést köt a horvátokkal 1868-ban. Így elismerik Horvátország területi autonómiáját. Ugyanazon jogokat amelyeket a magyarok kapnak az osztrákoktól, a magyarok is megadják a horvátoknak. Szabad oktatás-, közlekedés-, vallásügyi minisztériumok. Horvátország vezetője a horvát bán lesz. Követeket küldhetnek a magyar országgyűlésbe. Belügyekbe szabadon dönthetnek, cserébe a magyar kvótából fizetnek egy részletet. A magyarok megkapják a lehetőséget az önállóságra és a polgári demokrácia kialakítására, de ez nem sikerül. A kiegyezés egy kompromisszumos megoldás eredménye mely arany középútnak bizonyul 40 éven át. Ezek lesznek a boldog békeidők (Pick Békebeli Sonka). A Habsburg Birodalom miatt lépünk be az I. világháborúba, és a Trianoni békeszerződésnél is rosszul járunk.